Bírósági határozat tiltja a Székely Szabadság Napjára tervezett március 10-i marosvásárhelyi felvonulást, a megemlékező és jogkövetelő nagygyűlést azonban megtartja a Székely Nemzeti Tanács. A szervezők a tavalyinál nagyobb részvételre számítanak.
A Székely Vértanúk Emlékművénél, a marosvásárhelyi Postaréten március 10-én 17 órai kezdettel idén is megtartjuk a Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett népgyűlést, és legalább annyi embert várunk, mint tavaly – szögezte le az Erdélyi Naplónak Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra reagált, hogy a Maros megyei törvényszék hétfőn elutasította az SZNT keresetét, és törvényesnek ítélte Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester döntését, aki csak a megemlékezést engedélyezte, a város központján áthaladó tiltakozó felvonulást nem. „Bebizonyosodott, hogy Romániában továbbra is meg lehet sérteni az alapvető emberi jogokat – a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot –, ezért arra biztatjuk az embereket, hogy a tavalyinál többen jöjjenek, és együtt tiltakozzunk a jogsértő és törvénytelen döntés ellen” – mondta Izsák.
Az elnök idén is nagyméretű tömegrendezvényre számít a tavalyi tapasztalatok után, illetve a szervezésből idén is részt vállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ közös részvételének eredményeként. A tavaly már bevált forgatókönyv szerint a szervezésben részt vállaló pártok és szervezetek képviselőinek lehetőséget biztosítanak a szólásra. Az erdélyi szónokok mellett Katalóniából és Baszkföldről is várnak résztvevőket. Izsák igyekezett eloszlatni azokat a szóbeszédeket, miszerint az RMDSZ kiszállt volna a szervezőmunkából.
Elmondta: a Székely Szabadság Napja ügyében idén is találkozott Kelemen Hunorral, de megbeszélést folytatott több székelyföldi RMDSZ-szervezet vezetőjével – közöttük Brassai Zsombor Maros megyei elnökkel –, akik támogatásukról biztosították. Ebből a szempontból a háromszéki a legaktívabb RMDSZ-szervezet: Tamás Sándor, a megyei közgyűlés elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nyilvánosan is állást foglalt a marosvásárhelyi nagygyűlés mellett. Valamennyi párt és civil szervezet helyi vezetőivel a napokban a hajrára készülnek, hogy mindenki bekapcsolódhasson a mozgósításba.
Erőt kell felmutatni
Izsák Balázs szerint egyértelmű, hogy a két tavalyi nagyméretű megmozdulás elérte a román politikum ingerküszöbét. A hatalom sajátos eszközökkel, elhallgatással és mellőzéssel próbált reagálni, idén pedig egyértelművé vált: Marosvásárhely polgármesterének tiltó határozata elismeri a rendezvény méretét és tömeghátterét. Hogy az RMDSZ radikalizálódásától tartó Victor Ponta román miniszterelnök kormányának új tagjaként Kelemen Hunor pártja nem fordít-e hátat az SZNT szervezésében tavaly elindított nagyméretű székelyföldi megmozdulásoknak? Izsák szerint a 2013. október 27-én, az RMDSZ-szel is közösen szervezett háromszéki tömegmegmozdulás óta nincs visszaút.
„A kormányba lépésnek az autonómiaküzdelemre lehet negatív vagy pozitív hatása. Ez elsősorban azon múlik, aki ezt a lépést megteszi. Azt sem mondanám, hogy tegyék a kormányba lépés kizárólagos feltételévé a székelyföldi autonómia elfogadását, mert valószínűleg, ilyen horderejű lépésre ma nincs fogadókészség. Alaposan fel kell azonban mérni, hogy mi visz közelebb Székelyföld autonómiájához, és meg is kell tenni, ami lehetséges és szükséges” – fogalmazott Izsák Balázs, aki elismerte: nagyon furcsállná, ha a szövetség vezetői elállnának az RMDSZ tavalyi kongresszusán elfogadott határozattól, amely kimondja: törvénytervezetet kell beterjeszteni Székelyföld autonómiájáról. Az SZNT elnöke szerint ez nagyon rossz fényt vetne az RMDSZ-re, ami sem a szövetségnek, sem pedig az erdélyi magyar közösségnek nem tenne jót. Az erdélyi magyar pártokkal való együttműködés – az időnként felmerülő gondok és nézeteltérések ellenére – sikeresnek mondható.
Izsák kezdetként a 2009-ben először megtartott Székely Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖN) említette, amelynek több határozata is jelentős lökést adott az autonómiaküzdelemnek. Példaként említi az aranysávos kék székely zászlót, amely azóta vált Székelyföld zászlójává, gyors elterjedése a 2009-es nagygyűlésen részt vevő önkormányzatok felkarolásának köszönhető. Az önkormányzati nagygyűlés szabályos összehívásáról elfogadott öt évvel ezelőtti határozat alkalmazása sokban függ az idei marosvásárhelyi rendezvény sikerétől. Izsák Balázs úgy látja, az autonómiaküzdelem attól válna erőteljesebbé, ha a székely önkormányzatok hatékonyabban kivennék belőle részüket. Az elnök Gyergyószentmiklós példáját említi, ahol a helyi önkormányzat egyhangú szavazattal fogadott el határozatot Székelyföld területi egységéről. Az SZNT által támogatott SZÖN újbóli összehívása éppen azt a célt szolgálná, hogy a helyi önkormányzatokat közös állásfoglalásra és közös erő felmutatására sarkallja.
Harmincezer résztvevő
Történelmi visszatekintésben a Székely Szabadság Napja az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúk emlékének adózik. A Makk-féle összeesküvés tagjaként a három kivégzett vértanú – Török János kollégiumi tanár, Gálfi Mihály ügyvéd és Horváth Károly földbirtokos – az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját próbálta újjáéleszteni a nemzeti önrendelkezés jegyében, amikor az osztrák hatalom lecsapott rájuk. A Székely Vértanúk Emlékművét a marosvásárhelyi Postaréten 1875. június 27-én leplezték le.
Az SZNT 2013-ban nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. A Székelyföld autonómiájáért harcoló szervezet kezdeményezése a román régiósítási elképzelések ellen és Székelyföld területi autonómiája iránti igényből született. A rendezvényt elindító felhívásában Izsák Balázs megszólította az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a hazai magyar pártokat és szervezeteket egyaránt: „Legyenek részesei a szervezésnek, hozzunk közös döntéseket, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége is a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá”. A mintegy harmincezer résztvevő jelenlétében tartott tavalyi nagygyűlésen kiáltványt fogadtak el, amelyben Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását követelik. A román kormánynak és az államelnöki hivatalnak is eljuttatott beadványban többek között az önálló székelyföldi gazdasági régió létrehozását, és a székely jelképek üldözésének azonnali beszüntetését követelték. Beadványukra a román hivatalosságoktól azóta sem érkezett válasz.
Felvonulnak a fiatalok
A Postaréten tartandó ünnepi megemlékezést követően a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági tagozata, a Minta tagjai a tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is felvonulnak a város utcáin. A három erdélyi magyar ifjúsági szervezet vezetőinek közös állásfoglalása szerint a polgármester döntése jogtipró. Fancsali Barna MIT-elnök, Sorbán Attila Örs EMI-elnök és Tőke Ervin, a Minta elnöke kifejtik: a hatályos törvények szerint a megemlékező felvonulások nem engedélykötelesek, ezért arra bátorítanak mindenkit, kiváltképp a szervezőket, hogy tekintsenek el a polgármester aggályoskodásától, és az esemény szervezését az eredeti tervek szerint folytassák. „Nem tűrhetjük, hogy megtagadják alkotmányos jogainkat, a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezés jogát. Nem tűrhetjük, hogy a hatalom megakadályozza a jogos autonómiaigény – felvonulás formájában történő – kinyilvánítását” – áll az ifjúsági szervezetek közös állásfoglalásában.
Victor Pontához fordulnának
A Dorin Florea polgármester felvonulást tiltó határozatát közigazgatási bíróságon megtámadó SZNT ügyvédje, Kincses Előd a Maros megyei törvényszék hétfő délutáni döntése után úgy nyilatkozott, a bírósági végzést veszélyesnek tartja. A marosvásárhelyi jogász szerint nem biztosítható a polgármesteri hivatal azon elvárása, hogy a rendezvény több tízezer résztvevője úgy menjen haza, hogy ne használja a betiltott útvonalat. Kincses arra figyelmeztetett, hogy a bírósági végzés birtokában a csendőrség felléphet azok ellen, akik a Székely Vértanúk Emlékművénél tartandó március 10-i rendezvényről tömegesen hazafele tartanak.
Az SZNT ügyvédje szerint az egyetlen járható út az lenne, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke memorandumban forduljon Victor Ponta miniszterelnökhöz, hogy a kormányfő a polgármesteri határozat bírósági megtámadására utasítsa a prefektust, mivel a tiltás törvénytelen. A törvény értelmében a városvezetőnek a bejelentést követő 48 órában lett volna lehetősége kifogást emelni a rendezvény ellen. Ezzel szemben a március 10-re szóló rendezvényét az SZNT 2013. december 9-én jelentette be, Dorin Florea polgármester pedig ezt jóval a törvényes határidő lejárta után, idén, 2014. február 17-én kifogásolta.
Budapesti szimpátiatüntetés
Tavalyi rendezvényeihez hasonlóan idén is szimpátiatüntetést szervez Budapesten a Székelyföldért Társaság az SZNT Marosvásárhelyre meghirdetett nagygyűlésével egyidőben. A rendezvény színhelye a budapesti Hősök tere. Neves előadó- és táncművészek adnak egyórás műsort, majd – a résztvevők közreműködésével – a tér közepén egy 8x12 méteres székely zászlót raknak ki a székelyföldi autonómia jelképének színeit képező kék-sárga műanyag poharak ezreibe elhelyezett teamécsesekből. A sötétedéskor fellobbanó tízezernyi lángocskából kirajzolódó székely zászlót a rendezvény résztvevői veszik körül a földrajzi távolságokon átívelő nemzeti összetartozás szimbólumaként.
Szerző: Makkay József
2014.03.07.
erdelyinaplo.ro